2014/12/21

Kis programozó

      ,    
A CS50 egyik folyománya, hogy a gyerekeimet terelgetem, kicsit már valamennyire nagyobb rálátással az informatika világára.
Szembejött ez a Learn to Mod nevű kezdeményezés a nyár végén, és nagyon megörültem neki, mert azt ígérték, hogy a Minecraft használatával tanítják programozni a gyerekeket. Az én kisebbik fiam meg azon lóg állandóan, szóval gondoltam, szuper, valami hasznosat is fog így csinálni benne.
Az volt a terv, hogy befizetek rá, aztán majd együtt vesszük a leckéket, de... hát egyrészt nekem elég nehéz volt belehelyezkedni a Minecraft világába, ami pedig neki ismerős terep volt, másrészt a kezdeti videó-fordítgatás után nem is igazán volt rám szükség, mert tök jól elboldogult egyedül is!


És teljesen beleéli magát, állandóan küld be modokat a weekly contestekre, többször nyert is már! Abszolút bejött neki! És még az is tökjó, hogy mivel még béta, meg mivel láthatóan jelen vannak a játék üzemeltetői, képet kap arról is, mit jelent egy ilyen startup indítása, fejlesztése. A múltkor mondta, mikor magyarból önéletrajzot kellett írniuk álmai állásához, hogy ő egy ilyen saját kis céget akar :)))

Ez itt a nyertes karácsonyfája:



2014/12/14

Ide nekem az Androidot is

         
Hát... nem lehet megállni, nekiláttam az Android fejlesztésnek is :)
Egyrészt mert egyik tesó gondolkodott, hogy kéne neki valami matekos dolog a gyerekeknek az iskolába, és beszélgettünk, hogy nem is a webes megoldás lenne a legjobb, hanem a mobilos, de hát ahhoz meg ugye ki ért? Aztán belebotlottam egy októberben induló Coursera kurzusba, és gondoltam, belenézek.
Persze megint a - mostmár mondhatom, hogy - szokásos élmény: a beharangozóból arra következtetsz, hogy jó móka lesz, könnyű, magától értetődő, aztán meg... már eleve a fejlesztő környezet installálása is marha nagy kihívás.


Íme a pillanat, mikor annak örültem, hogy kommunikál az Eclipse a telefonommal, és fut a legeslegelső programom (ami még semmit nem csinál :) )



Szóval nem volt egyszerű, kicsit sem, főleg hogy egy számomra még ismeretlen programnyelven volt. Meg az időkorlát miatt is nehéz volt a projekteket teljesíteni, meg a család se nagyon tolerálta, hogy napokig egy számukra érthetetlen problémába merültem (megint), de azért a végére sikerült összehoznom valamit, ami legalább egy kicsit hasonlít a barátom kéréséhez, vagy legalább elindulásnak tekinthető. Mindenesetre iszonyú boldog voltam, hogy létrehoztam valamit, ami működik! Aztán majd még talán fejlesztjük.

Ami érdekes tapasztalat volt, hogy a programozás részt még szinte érthetőbbnek találtam, mint a másikat. Végre ismerős terepnek tűnt. És a appom fejlesztése közben éreztem, hogy milyen könnyedén bánok azokkal a dolgokkal, amik a tavasszal még idegenek voltak. Jééé... azért rögzültek dolgok....








Van abban valami nagyon izgi, ha az embert developernek kezdik hívni! (Persze, valójában hol van az még... De ki tudja, talán még folytatom...)




Aki a programozás ágat is végigcsinálta a kurzuson, az ilyen jelvényt is kapott. Hát nem cuki? :D

2014/12/10

Nem világos, mi az irodalomtanítás célja...

      ,    

 ... meg úgy általában az oktatásé...

Érdekes cikk egy nem mindennapi (fiatal) tanártól:

"Nem világos, mi az irodalomtanítás célja. Nem veszik figyelembe, hogy a fiatalok elsődleges kommunikációs közege az internet. Hogy a kortárs irodalomnak és az irodalom határterületeinek komoly (be)vezető szerepet kellene szánni – mert csak ezek felől vezethet az út a klasszikusokhoz, és nem fordítva."

"Hogy az irodalomnak is van „értelme”, létjogosultsága, azt csak akkor hiszik el, ha először is jól érzik magukat az órákon, és megtapasztalják, hogy az irodalom többek között örömforrás is. Mely segít az életünk ezer nyűgét és baját elviselni, feloldani. Amit nem túlélni, hanem átélni kell(ene) -  hogy könnyebb legyen „túlélni” úgy egyébként."

stb.

A másik érdekes dolog, amire a minap rácsodálkoztam, hogy nemcsak nekem büdös,a mi a magyar nyelvtan tanítása címén folyik! Lám a Magyartanárok Egyesülete nyelvtantanítási konferenciáján is ez volt a téma! Hurrá! Mondjuk, nem látszik, hogy ennek a közeljövőben foganatja lenne, de azért jó volt látni, hogy tisztába vannak a dolgok fonák voltával. Pár érdekes gondolat, pl:
...az anyanyelvi nevelésnek új keretet adhatna a nyelv társas szemlélete: ha észrevennénk a másik embert a nyelvtanban, a nyelvtantanítás problémái közül jó néhány megoldódhatna
..az általános iskolai nyelvtani tananyag szervezését az határozza meg, hogy mit kell tudni ahhoz, hogy értsük a helyesírási szabályokat. Ebből adódik a nyelvtannak és a helyesírásnak az iskolai nyelvtanra jellemző, teljesen félrevezető összemosása. Kálmán az egymásnak mellérendelt, egynemű jelzők problémáján keresztül mutatta be, milyen összetett fogalmi tudás kell ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a helyesírási szabályokat. És ha még ennek a tudásnak a birtokában is vagyunk, akkor sem biztos, hogy konkrét példákat elemezni tudunk, hiszen a fogalmak és a kategóriák, amelyekkel a hagyományos nyelvtan dolgozik, homályosak és pontatlanok.



2014/11/27

2014/11/25

Erre nem számítottam :D

         
Épp mondom a fiamnak, hogy elegem van ebből a hülye melóból, a tököm tudja, mi az a [ets 2 daf xf e6] (olvasom fel neki), erre kapásból rávágja, hogy az az EuroTruck Simulator 2-ben az egyik kamion. NAJÓÓÓÓVANÁÁÁMM...

Ugyanez másképp:
Az Indexen frissen megjelent Csernobilos videót nézem, erre "ez a COD-ban faszán meg van csinálva"... Pár másodperc múlva egyik házra mutatva: "Na, ott fenn, ott harcoltam a múltkor".

Ehh...

2014/11/10

A nyelvoktatás helyzete

    
Kiderült pár dolog a nyelviskoláról, akikkel pár éve szenvedek. Kábé, amit sejtettem.
Még mást is sejtek, és kíváncsi leszek, eljut-e a sajtó füléig és ha igen, valójában mi van a háttérben.

Akkor a megjelenés időrendjében, az akkori megjegyzéseimmel (FB-ról)

1. Az új osztály - Nyelvoktatásra szánt uniós százmilliók eltérítése 
Jaigen... ez a cikk az imént érkezett ímél miatt jutott eszembe: 
"Értesítjük, hogy az ***** Zrt. által meghirdetett tenderen sajnos nem nyelviskolánk jutott tovább." 
Ez egy korrekt és profi nyelviskola. Sorra buknak meg a tendereken. Ellentétben mondjuk az alábbi cikkben szereplővel, akiknek szintén dolgoztam, és kritikán aluliak minden tekintetben. 
Arról meg már ne is beszéljünk, hogy akik TÁMOPos nyelvprogramok miatt keresnek, túlnyomórészt nem is nyelviskolák és fogalmuk sincs a nyelvtanításról. Egy újabb ágazat siralmas vesztét látjuk épp...:(
2. Kisemmizték az ajnározott állami megaprojekt tanárait 
 Kezdek büszke lenni magamra, hogy ennek ellenére én kivertem belőlük a fizetést...
3. Szarul állunk nyelvtudásban? A kormány szigorít
"...akik más szemléletet képviselhettek, mint amit a magyar felsőoktatás pedagógia szakjai adnak." - Na, ezek voltak a kedvenc tanáraim, akik máig meghatározzák a szemléletemet (és elősegítik, hogy lépten-nyomon értetlenkedésbe ütközzek, mind kollégák, mind a jó magyar pedagógia csecsein nevelkedett, öntudatos tanulók részéről). Majd most jobb lesz...

2014/11/07

Ha azt mondod a hegynek, menjen arrébb...

      ,    
Néha úgy tűnik az imának baromira nagy ereje van. És néha az a gyanúm, hogy konkrétan az én imáimnak is.

Ritkán szoktam az országért, a feljebbvalóinkért, a politikáért imádkozni, annak ellenére, hogy parancsba van adva a Bibliában. Nehezen megy, nincs kedvem, nem érdekel, nem is igazán hiszem, hogy bármi változna tőle. Vagyis elvileg hiszem, de a mindennapokban inkább csak kesergek. Mint a minap is a Latin-Amerikanizálódásról szóló cikk miatt.

De most megint egy olyan élményem volt, mint azon a bizonyos március 15-én, amikor a hókatasztrófa volt.

Az önkormányzati választások előtt egyszer imádkoztam egy jó nagyot az országért. Majd rezignáltan vettem tudomásul, hogy tökéletesen működik a propagandagépezet, övék lett az egész királyság, és most már visszavonhatatlan a diktatúra, jöjjön a Latin-Amerika, bele kell nyugodni.

És mondjátok meg, mi a valószínűsége, hogy ebben a helyzetben kipattan ez az óriási korrupciós botrány??? Főleg, hogy hogyan! Mert nem csak az történt, hogy Amerika beintett a kitiltásokkal. Hiszen azt a nyilvánosság kizárásával akarták intézni. Hanem, hogy porszem került a propagandagépezetbe, és ezúttal túllőttek a célon, és az amerikaiak berágtak, és nyilvánosságra hozták.

Nem tudni még, hova gyűrűzik ez az egész, de az emberek egyszerre csak fellélegeztek, és hirtelen felébredt a nép a bénultságból, és sorra szerveződnek a tüntetések, stb.
És nem tudtam nem összefüggést találni az imáimmal. Persze, biztos nem voltam egyedül, de akkor is, na!

Orbánt akaró DJ :D



2014/11/01

The gamification(?) I like

         

Ha már a múltkor annyit nyavalyogtam, hogy unom ezt a hypot a gamifikáció körül, összeszedtem ide párat, ami viszont tetszik, amik arról szólnak, ami miatt beleszerettem ebbe a fogalomba annak idején:

  •  A fiam valami olyan játékkal játszott a napokban, ami úgy nézett ki, mintha a Zongorista c. filmet gamifikálták volna. Tehát hogy nem a gépfegyveres vagy, hanem a bujkáló. This War of Mine, ez a neve, és a készítője gyerekként élte át a délszláv háborút, és ebbe a szomorú világba csöppenti bele a játékost. Big Like! (Itt a tesztje.)

  • Ebben a játékban
    • empátiát tanítanak a gyerekeknek egy videojáték segítségével: "Quandary is a free, award-winning game that engages your students in ethical decision-making and develops skills that will help them recognize ethical issues and deal with challenging situations in their own lives."





  • És ez a cikk itt, hogyan építik fel a különböző tárgyak (irodalom, etika, fizika) oktatását szervesen videójátékokra, mármint, hogy ne csak "chocolate covered broccoli" legyen.

2014/10/24

Tökéletes munkanap

         
Tanítok, fordítok, értékelek, felváltva, tök egyedül itthon, mert a többiek tájfutni vannak.

Van egy jó fordításom, geek téma, el sem hiszem, milyen könnyen megy. Ilyenkor látom, hogy igazából miben vagyok otthon. Teljesen fura, hogy a gyerek nehezen talál rá fordítót, de ahogy jobban belegondolok, nem mindenki van otthon a digitális rajzolás szakszókincsében. Nekem meg olyan alapnak tűnik, mintha az anyanyelvem lenne :D
Ja és persze betöltöttem a Google fordításszerkesztőjébe, tiszta profi :D

A rating is jóféle: gyors, rövid feladatok, nem az a fajta, ami leamortizál.

És közben belefér 2-3 angolóra is.

Most királynőnek érzem magam, kedves naplóm :)

(Azért a szemetet is le kéne már vinnem, mielőtt besötétedik... odáig sajnos nem terjed a flow...)

2014/10/18

Google time :)

         
Bizonyos időközönként kerülhet csak ránk a sor a Googlenél, - mármint Magyarországra, - mert mostanában megint úgy dőlt a meló, mint ahogy nagyon néha, - de mindig szeptemberben - szokott. Volt sok uncsi feladat, pár meglepő, és pár kacagtató dolog, csinálok ide is egy gyűjteményt:

Cookie monster mosolyt csal az arcomra, a sok unalmas query után :)


Ez a két keresőkifejezés a "hángöri" kategóriába tartozik:


A jutyu az valami olyasmi, mint a Pityu. (Youtube).
A ronál dinyóra meg azt mondta a fiam, hogy ők is szoktak ilyeneket hülyéskedni az iskolában, úgyhogy talán nem is komoly (bár én el tudom hinni, hogy az...)
Ugyanebbe a kategóriába: "Fles game", vagy: "donvload zene"

És mire rá nem keresnek, pl:
"pukkant a villanytűzhely"; "utcai ruhában pótvizsgára"; "cigány gitár akkordok", és a kedvencem: "paul the apostle meyers briggs" - erre rá is kerestem, gyönyörű :)

Alább meg a fordító érdekességei:

1. Honnan tudja, hogy Demszky az Gábor?

2. Békéscsaba, no komment :D
Rájött, hogy a Csaba az egy név, és átrendezte a mondatot annak megfelelően :D





2014/10/13

2014/09/26

Így lesz Magyarországból Latin-Amerika?

    
Van egy cikk a fenti címmel a 444.hu-n. Jó hosszú, de nagyon érdemes elolvasni, nagyon tanulságos.

Hogy igaza van/lesz-e vagy sem, azt nehéz megítélni, mindenesetre sok ponton elgondolkodtató, amit állít, tehát, hogy Magyarország, illetve az egész régió lassan latin-amerikanizálódik, tetszik-nemtetszik. Ha nem fogadjuk ezt el, naivak vagyunk:
A hálapénzes rendszert, akárcsak a periférikus demokráciák számtalan egyéb jellegzetességét, nem kell szeretni. De azt hinni, hogy Kelet-Európában vagy Latin-Amerikában reális esélye van annak, hogy azt valami jobb helyettesítse, borzasztó naivitás. Magyarország egyébként már el is indult a belenyugvás irányába: négy-nyolc-tizenkét évvel ezelőtt még minden kormány megígérte, hogy nekiáll a „nagy ellátórendszerek átalakításának”. 2014-ben viszont már nem nagyon hangoztatnak ilyesmit, és talán jól is van ez így. Amikor Latin-Amerikában állt neki valaki nagyot újítani, akár Fidel Castro baloldali Kubájában, akár Rafael Trujillo jobboldali Dominikájában, annak mindig ugyanolyan rossz vége lett.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy örökre egy helyben kell járni (bár például a már megint csődbe jutó Argentína esete bemutatja, hogy ez is lehetséges), hiszen van pozitív fejlődés Mújica Uruguayában és Lula és Dilma Brazíliájában is, de ezek nem olyan radikális változások, hogy okafogyottá tegyék a vivezát vagy a jeitinhót. Magyarországon sem kizárt, hogy jobbra forduljanak a dolgok, de hogy a hálapénz és a dolgok okosba’ megoldása örökre hungarikumok maradnak, az egészen biztos, így hát nincs is értelme ezek miatt nyomasztani magunkat. Miért nem próbálunk meg inkább boldogulni és boldognak lenni?

Két személyes megjegyzés:
1. Van egy brazil ismerősöm, aki szokott politizálni a FB-n, és néha rákattintok a fordításra. Hát amit ír, akárcsak Mo-n lenne...

2. Középiskola utolsó évében (1988-89) beneveztek engem a tanáraim az Országos Szakközépiskolai Tanulmányi Versenyre gazdaságtanból, és elolvastattak velem egy halom kemény szakcikket: pénzügyi szemléből, közgazdasági szemléből, stb. A téma a globális problémák volt, amiből a fejlődő országokat választottam. Hosszú napokat ültem a könyvtárban az előírt szakirodalmat olvasva, és ahogy Latin-Amerika gazdaságáról olvastam, teljesen, de teljesen úgy hangzott, mint a mienk, amiről akkoriban még keveset beszéltek... (Aztán később többek között azért is nem vettünk fel devizában hitelt, mert túl sok ilyet olvastunk ahhoz, hogy hosszútávú bizalmat szavazzunk a gazdaságunknak.)

+1: Végül is, Jézus is egy nagyon zavaros társadalmi-gazdasági helyzetű országba jött, és semmit sem úgy mondott, hogy ne lett volna tisztában az élet efajta nehézségeivel...


2014/09/21

2014/09/17

Tankönyves

      ,    
Olyan sok hülyeséget írnak össze az új tankönyvek kapcsán... még komoly újságírók is (Pl. Tóta W.), kezdek azon gondolkodni, vajon az összes többi témáról is ennyi ismerettel a fejükben írnak okosakat?

Konkrétan a 7-es irodalomkönyv egy neten keringő feladatával kapcsolatban szabadult el a hülyeség. Íme a szóban forgó feladat:



No nem az a baj, hogy ez így nem szamárság, hanem... szóval billentyűzetet ragadtam, és írtam egy jegyzetet a FB-ra, ide is bemásolom:


A hetedikes irodalomkönyv - ideológiailag átdolgozott kiadás?

Előre bocsátom, hogy nem ismerem egyik szerzőt sem, magyartanár sem vagyok, csak egy oktatás iránt érdeklődő szülő, akinek történetesen kvázi magántanuló volt a hetedikes gyereke, és közben rácsodálkozott az irodalom tankönyvére.

És azért ragadtam billentyűzetet, mert
1. látva a felháborodást és a reakciókat az interneten terjedő,  'Nyugatimádat napjainkban' feladatról készült fotóval kapcsolatban, meghökkentem, hogy az általam nagyra tartott tankönyvben ilyen butaság van. Elővettem a tavalyit, - nem volt benne, és azt hiszem rájöttem az összefüggésre,
2. elszomorít, hogy olyan embereket, intézményeket vádol néhány szerző felindultságában, akik erre nem szolgálnak rá - sőt, lehet, hogy pont ellenkezőleg.


Tehát. Volt ez az NTK-s irodalom könyv (lásd a fotót), Alföldy Jenő és Simon Anna szerzőpárostól.
Nagyon örültem neki, mikor ebből tanult a fiam, hogy a sok selejt tankönyv után végre egy olyan, ami legalábbis megközelíti egy tankönyvvel szemben támasztott elvárásaimat. Tetszettek a feladatok is. Ezért csodálkoztam, mikor láttam a neten terjedő fotót és ismerős volt a dizájn. Szóval fellapoztam a tavalyit, és nyoma sem volt ennek a feladatnak.

Vagyis: ez egy átdolgozott kiadás. Ezek szerint ideológiailag átdolgozott. A szerzőpáros sem ugyanaz - csak félig. Alföldy Jenő és Simon Anna helyett Alföldi Jenő és Valaczka András. Az Index belinkelte a  pdf változatát a 'Nyugatimádat napjainkban' feladatot tartalmazó OFI tankönyvnek,
aminek szerzői: Tóth Krisztina–Valaczka András. Hm... akkor úgy tűnik, ez a Valaczka András "feljavította" az eredeti ntk-s könyvet a saját feladataival... és ettől lett NAT-konform??! Jaj - jaj...

Az NTK-s könyveket amúgy sosem szerettem, de ez az irodalomkönyv sorozat JÓ volt :(

Érdemes egyébként belenézni a hivatkozott irodalomkönyvbe, vannak még érdekes feladatok...

Amúgy nem tartom ördögtől valónak ezeket a témákat, lehetne mindehhez okosan is nyúlni.





Másik tankönyves sztori.

Ezekről nem beszél persze senki, mert még nincs ezeknek a mai netezőknek/újságíróknak ekkora gyerekük. Vagy az övékét már nem böngészi senki...
Szóval a középiskolás fiam gazdaságtan könyve... Egyszer vacsora közben tanult, ott csodálkoztam rá. Főleg, hogy tanítottam ezt a tárgyat még 2006-ban, és egész értelmesnek tűnk a könyv. Na jó, szép nem volt, de tuti, hogy nem volt ez a politikai gazdaságtan fílingje.




Az utóbbin a képnek mi köze a szöveghez??? És a tipográfia alapján mikori lehet a kép???

Múltkor rásodálkozott a fiam, hogy "dehát milyen dizájnert alkalmaznak ezek???

És ez sem a legújabban fejlesztettekről szól. De mi történt az elmúlt pár évben??? Önkéntes igazodás az ostobasághoz???


2014/09/16

CS50 Certificate, OMG!

         

 Nna, megvan a papírom is! Vagyis izé... nem is papír: pdf... Vagyis... ööö... egy link egy pdf-hez...
Vajon mi a 21. századi változata annak a mondásnak, hogy arra jó, hogy a fenekedet kitöröld vele? :D

No de viccen kívül: én, aki állandóan kritizálja az oktatást, most sikerült részt vennem valamiben, ami minden szempontból annyira naprakész, hogy csak szuperlatívuszokban lehet beszélni róla. Nagyon kemény munka, de már az elején függő leszel, és mindenre hajlandó Persze igazából egyetlen rendkívüli ember a szíve mindennek. Ott a neve a Harvard felirat alatt. (Ezt írtam a FB-ra).

Íme David Malan, amint épp a bináris keresést mutatja be egy telefonkönyv szétbarmolásával:




Valamit még meg kell említenem, mert nagyon érdekes tapasztalat: a CS50 FB csoport. Mivel nagyon nehezek a feladatok, előbb-utóbb ott találod magadat beszélgetve a problémákról a többiekkel. Ez nagyon nagyon formálja a közösséget. És ugyanakkor rácsodálkozol a világ sokszínűségére, hogy a legkülönbözőbb országokból a legkülönbözőbb hátterű emberekkel beszélgetsz, és hogy a világ egészen más így alulról nézve, mint a fejedben levő, média által alakított kép. Nagyon más.


Na és hogy mit ér ez a papír? Tulajdonképp semmit. De mégis olyan volt, mint egy szülinap. Több mint száz lájkoló, és gratulációhegyek a CS50 csoportban - mert ott kábé tudják mi van mögötte :)

Én meg itt állok, hogy megcsináltam valamit, amit sose hittem volna, túl mélyre jutottam ebben a dologban ahhoz, hogy veszni hagyjam, mégis túl kevésnek tűnik, hogy egyedül kezdjek vele valamit. Szóval hogyan tovább???
Aztán volt valahol egy ilyen teszt, hogy milyen tech szakma illene hozzám, és az jött ki, hogy interaction designer. (Aztán még ezek is.)
You would enjoy a career as a Interaction Designer.
Interaction designers decide how a product will look and feel, and how users will navigate it. They use various tools including paper and Photoshop to conduct user research, prototype interactions, and produce comprehensive layouts for a complete user experience.
Hm, nem is hangzik rosszul. Merugye, látom, hogy hiába érdekel a webfejlesztés, a valóságban eleve különválik a back-end meg a front-end fejlesztés, pl. De én nem szeretnék külön egyik se lenni, nekem a nagy kép kell. Meg a színezgetés is. Meg az UX is. Erre persze semmi esélyem.
Úgyhogy folytatom az otthoni fronton: a gyerekekkel, ahogy eddig is. Aztán majd ők megtalálják talán a helyüket.

2014/09/09

21. századi párbeszédek

         
1.
Én: hogyhogy nincs szivárvány, pedig már mióta esik az eső és süt a nap?
G: Elhagyott már bennünket az Isten...
...
G: Mégis van, csak nagyon, nagyon halvány.
Gyerek (jön kifele, hogy lefotózza): na hol az a szivárvány?
Mi: nem lesz jó, alig látszik.
Gyerek: nem baj, majd felszaturálom.

2.
apa (őrjöng): Nemigaz, törölték a hozzászólásomat!
fia: Ááá, nekem már tudod hány hozzászólásomat törölték??

2014/08/15

Mi fán terem a programozás?

         
They don’t tell you that a lot of programming skill is about developing a knack for asking the right questions on Google and knowing which code is best to copy-paste. And they don’t let you in on a big secret: that there is no mastery, there is no final level. The anxiety of feeling lost and stupid is not something you learn to conquer, but something you learn to live with.

Jó kis cikk, és tényleg, a Final Projectnek készített webes alkalmazásomat gyakorlatilag úgy gugliztam össze fáradságos munkával :)


2014/07/24

2014/06/18

(Monty) Python

      , , ,    
Hát az a járulékos haszna egyelőre a CS50-nek, hogy a fiam komolyan elkezdett gondolkozni a jövőjén (és az nem kis szó), aztán kitaláltuk, hogy infóból kéne emelt érettségit tenni, és ahhoz meg kéne tanulnia a programozást önállóan, mert a suliban nem lesz. De ehhez most a CS50-től kedvet kapott, és teljesen elszánt.

Első kihívás ezzel kapcsolatban, hogy milyen nyelv legyen? Meg aztán alig találtam valami épkézláb tankönyvet egyáltalán. Aztán sok-sok fejtörés után rátaláltam a Codecademy-ra, ahol egy ügyes kis rendszeren belül (ja meg gamifikált is persze, hogyne!) lehet különböző programnyelvek alapjait tanulni, ügyesen felépített feladatokon keresztül. És itt rácuppantunk a Pythonra.
Eleinte még kellettem hozzá, mint tanár, főleg, mivel angolul volt, de aztán rákapott, és magától végigcsinálta! El sem hiszem!

De a legeslegjobb az benne - külön ajándék nekem - hogy egy csomó feladat Monty Python témákra épül :))) Így ezeken szórakoztam, míg a kölyök a feladatokkal birkózott :D



2014/06/03

2014/05/22

Teleportáltam a Harvardos diákokat a Corvinusra

      ,    
Tudják meg, mi az igazi móka :D

Az utolsó Problem Setben (CS50) egy Google Earth pluginre épített buszjáratot (ezt kaptuk) kellett működésbe hozni, majd különféle funkciókkal kibővíteni. Én egyiknek a teleportálást választottam, aztán tesztelésképpen mókából elvittem az utasokat (Harvardos diákok) a Közgázra ahelyett, hogy hazavittem volna őket a szállásukra :D Because I'm a troll driver :D
CS50 is so much fun!


Itt pedig azt látjuk, hogy épp néhány VIP-et sikerült felvennem utasnak :)
Aztán ihletet kaptam, és megnéztem az otthonomat is a 3D Google Earthben, és LOL, nálunk alig van valami épület elkészítve 3D-ben. Mert önkéntesek csinálják, ugye, és abból itt sötétzalában nem sok van. No de nem is lennék szociológus, ha nem tűnne fel, hogy az a kevés épület, ami megvan, az a Zrínyi gimnázium, az evangélikus és a református templom. Ami, tekintve, hogy ez egy full katolikus vidék, érdekes következtetésekre ad alapot. De ezeknek a levonását inkább meghagyom az olvasónak :)


2014/05/19

"Esznek egy kis szilvát..."

         
"Ezekben a zártkertekben van egy nagy halom régi csőszház, szerszámos, cefretároló. Az élet úgy hozta, hogy a helyi hajléktalan réteg sokszor ezekbe költözik be. Engem meg nem zavarnak, hogy ott laknak benne, meg esznek egy kis szilvát. Az a sztori, ami elterjedt, valójában úgy volt, hogy az egyik árverésen az egyik kert nem kellett senkinek. Az önkormányzati ember mondta, vedd már meg, neked elfér a többi között. Megvettem, került vagy 980 forintba. Aztán kiderült, van rajta egy ház.
Én azt hittem, csak Leisztingerék meg Csányiék csinálnak ilyet, hogy vesznek 980 forintért házakat!
Én a 980 forintért vettem egy házat meg három embert. Mert abban a házban lakik egy cigány család, egy öregasszony meg a két fia..."

Tetszik ez az ember, nagyon! Itt a teljes cikk: Az én szavazóimnak emailjük sincs

2014/05/11

Jöjjetek úttörők

         
Ma a bébivel végigsétáltunk egy tájfutó pályát a zánkai gyerekvárosban (bocsánat: Erzsébet Üdülőközpontban). Bakker, az a hely egy komplett időutazás...
Hiába újították fel itt-ott, hiába vannak rózsaszín (!) házak is, nekem tiszta nyomasztó volt az egész. Mondjuk lehet, hogy hozzátett a hangulathoz, hogy egy csomó gyerekkori történet eszünkbe jutott abból az időből. Black ráadásul minden zugát ismerte, mert volt ott, mint éltanuló, és lelkesen idegenvezetett :) A stadionban már szinte láttam az úttörőket a lelátón :D


2014/05/04

Az alávetettek lázadása

      ,    
Fú, nagyon érdekes véleményt láttam ma a Narancsban.
A filmrendező szerint elértünk a populizmusnak arra a szintjére, amikor az értelmiség már képtelen forradalmat csinálni, de még senki nem tudja, milyen hosszú az az út, amely végül elvezeti az alávetetteket a felismerésig.
Azért érdekes, mert ezen gondolkozom mostanában. Sokat. És sajnos én is pontosan így látom...
Hogy a történelem azt mutatja, hogy ha egy hatalomnak sikerül hatékony propagandagépezetet működtetnie, akkor évtizedekig eltarthat, mire leesik az embereknek, hogy valami nem stimmel.

Sőt, ha fokozni akarom, akkor mondjuk kijönnek valahogy a mocsárból, hogy aztán húsz év múlva a következő generáció újra fogékony legyen ugyanarra a manipulációs sémára. És akkor nagyon elkeseredtem...

2014/05/03

Éljen május 1.

         

Május elsején a Lionbridge kiposztolja a Facebookra, hogy mindenkinek boldog munkaünnepét, majd felteszik a melót, e-maillel megerősítve, hogy örülnének, ha mielőbb nekilátnánk...

De nem baj, legalább van... meg úgyis tájfutni voltak a többiek szombaton, meg úgyis könnyű feladat, jól haladok.

Szóval a feladat: focis keresések szelektálása különböző szempontok szerint. Én és a foci... Gyilkos :D
Közben rájöttem, mekkora a passzív tudásom, a családnak hála :) Még a képen mellékelt keresőszót is értettem, mivel a fiúk hónapok óta ezen mókáznak.

Aztán még ... nem is én lennék, ha nem gondolkoznék közben azon, hogyan esett bele a focis szórásba:
  • a kerettanterv (gondolom a keret miatt)
  • a szögletes radír (lásd: szöglet :D )
  • [lactacyd femina ára] - ez hogyan???

De amin a legjobban szórakoztam - bár kábé csak nekem vicces, aki odavagyok a pozitív pszichológiáért:

Query: [pozitivnak szamit ha masodik csik negyedig jön ki]
Nyilván terhességi tesztről van szó, szegény júzer halálra aggódik. Az első találat rendben is van, node a második:

Pozitív pszichológia - Wikipédia
A pozitív pszichológia jelenlegi kutatói például Martin Seligman, Ed Diener, Csíkszentmihályi Mihály, Christopher Peterson, Carol .... Ha valaki eléri a középosztályt, a pénzt úgy érdemes költeni, hogy a munka és ... Efelett az IQ szint felett egyéb tényezők számítanak inkább, mint a társas képességek...
Ez valami gyönyörűség: Pozitív. Csík(szentmihályi). Számít. Ha.
Éljen az algoritmusok uralma! :D
Ja, és ehhez még egy másik móka a Google Fordítótól:


Hogy kerül bele egy gyógyszeripari cég a fordításba? Rákerestem, és a pápánál is bepróbálkoztak nemrég. Jó kis összeesküvés-elméletet lehetne szőni ebből :D


2014/04/09

2014/04/07

Azám, hazám...

         
A választási eredmények margójára: engem leginkább az lepett meg, hogy milyen pontosan lőtték be a Fidesz szakemberei, hogy hol vannak, kik azok, hányan vannak, és hogyan szólíthatók meg azok a tömegek, amik a választási sikerüket biztosítják. Ez a profizmus az, ami számomra igazán félelmetes. Most már úgy tűnik, hosszú távon is hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy valóság nem létezik, csak mérnöki pontossággal targetált üzenetek. Ha felütné is a fejét majd valahol a valóság, no problem: majd átkeretezik neked. És mint tudjuk: perception is everything...

2014/03/18

At least...

      ,    
Annyira szeretem Brené Brownt, meg amit itt mond. És szeretnék növekedni ebben. (Because now I suck at it.)




The four qualities:
  • perspective taking (to recognize the other person's perspective as their truth)
  • staying out of judgement  (not easy when you're enjoy it as much as most of us do)
  • recognizing emotion in other people and then 
  • communicating it

2014/02/28

Vissza a jövőbe

      ,    
Hol is kezdjem?

Valamikor az ősszel erőt vett rajtam az elkeseredés, hogy egyre kevesebb a munka. A kedvenc Google-ös projektemet lezárták, a másik is alig csordogált, a nyelvoktatás sem kifejezetten szárnyalt. És elgondolkodtam, hogy lehet, hogy mégis zsákutca ez a független élet, és valami normális munka után kellene néznem. Felmentem jó pár álláskereső portálra, és teljesen depressziós lettem, egyrészt attól, hogy azt sem tudom mi vagyok - még iparágat sem tudtam választani, - másrészt attól, hogy nincs is semmilyen legalább kicsit is nekem való munka errefelé. Belegondoltam, hogy még legalább 20 év vissza van az aktív éveimből, és az több, mint amennyit eddig dolgoztam... És akkor arra gondoltam, mi lenne, ha most lennék pályaválasztás előtt? Merre mennék tovább? Mivel nem tudtam erre sem válaszolni, elkezdtem a MOOCokat (online egyetemeket) nézegetni, hátha ihletet kapok.

Olyan nagyon nem kaptam, de eltettem magamnak egy kurzust, hogy hátha nekiállok: a Harvard CS50 című, januártól induló Introduction to Computer Science kurzusát.


Egyik érdekes és váratlan élménye volt az elmúlt pár évnek, hogy az 1989-ben hátrahagyott, a középiskolából származó informatikai irányultság - aminek akkor egyáltalán nem látszott semmilyen kapcsolata a mindennapi valósággal, - nem tűnt el a fejemből nyomtalanul, hanem lépten-nyomon kiderült a számomra, hogy kifejezetten élvezem az algoritmikus gondolkodást igénylő kihívásokat. Néha meg is fordult a fejemben, hogyha most lennék pályaválasztás előtt, biztos megpróbálnám. Mindenesetre a gyerekeimbe rengeteget fektettem ezen a téren, jobban mondva, adottságként kaptak egy csomó dolgot tőlem: észrevétlenül belehúztam őket magammal az internet adta kreatív kalandokba. És gondoltam, majd ők tuti erre a pályára kerülnek.

Az a vicces, hogy pár éve még például a weboldal készítésről is azt gondoltam, hogy majd a gyerekeim fognak megtanítani rá. Aztán nem úgy lett...


Később sok mindent hozott az ősz: mindenféle ellentmondásos lehetőségek bukkantak fel a semmiből, majd tűntek is el jó sok tépelődés után ugyanoda, úgyhogy a január rettentő kevés munkával, valamint sok szabadidővel közeledett.

Így került elő a kora ősszel elmentett link, és egyszer csak tágabb összefüggésben kezdtem látni a történéseket:

1. Visszaforgatjuk az idő kerekét, és egyben előre is: egyetemre fogok járni, online, és informatikát tanulok. Nem a gyerekem, hanem én.

2. Nemcsak én, hanem a gyerekem is. Annyira tanácstalan a jövőt illetően - velünk együtt. És annyira hidegen hagyja az iskola, az okos feje ellenére - illetve pont azért. És úgy tűnik az elmúlt időszak történéseiből, hogy nincs még vége a küldetésemnek a nagyobbik fiammal kapcsolatban, sőt, vissza lettem oda kergetve. Vajon ezért nem jött össze semmi???
Talán a pici korában kapott elhívásom lett most felfrissítve? Amiről az utóbbi években azt hittem, hogy már nagyjából bevégeztem: felnőtt már, megy a saját feje után, nem nekem kell motiválni többé...

Tehát belevágtunk. És hatalmas élmény nekem. Én, aki annyi mindent kritizálok és utálok az oktatásban, most olyan helyre kerültem, ami egyszerűen minden tekintetben lenyűgöző. Fantasztikus az előadó, profin szerkesztett a tananyag: inspirál és leköt. Nehezek a feladatok, sok időt ölök bele, de sok a flow élmény, és amikor működik, az akkor epic win. Nagyszerű, hogy miközben otthon vagyok bezárva, egyben egy nagyszerű közösségben is, ahol mindig találok olyan srácokat, akik szívesen segítenek, ha elakadok.

És meglepően bejött eddig a fiamnak is. Amit alig mertem remélni: érti az előadásokat, és látszik, hogy őt is magával ragadja. A feladatok baromi nehezek neki, de furcsa módon, még mindig nem adta fel. Segítek neki, elmagyarázom. Hol kiakad, hol mégis jön, hogy csináljuk.

Olyan az egész, mint amikor 8 éves korában megvettük neki a SimCity-t, de nem értette, így neki kellett ülnöm, hogy megtanuljam, játsszak, és így inspiráljam. (Ó, mekkora függés lett belőle!) Aztán meghatározó élmény lett a világ-felfogásában, az nagy összefüggések megértésében. Most egy kicsit nagyobb léptékű SimCity van...

Még nem tudom, mi lesz ennek az egésznek az értelme, de most látni valóan erre mutattak a nyilak, és egyelőre annyi biztos, hogy ilyen kalandokat sohasem képzeltem volna :)

2014/02/27

BMP "fun"

         
CS50 is hard fun.

Szenvedek, szenvedek a kódolással - nagyon nehéz lett ez a CS50 - de milyen szépek a bugos kódok eredményei :)

Egy kis 3x3 pixeles zöld négyzetet kéne nagyítani a felhasználó által megadott arányban, dehát ... dehát mindenféle szépségek jönnek ki helyette :D




2014/02/06

Problemsolvers

      ,    
Miket mesél a fiam az infó órákról, LOL.
Egyfelől sajnálom a tanárnőt, nem lehet könnyű neki, másfelől viszont, ha egyszer a problémamegoldást osztályoznák, nem a papagájkodást, akkor ezek a srácok lennének a királyok. Ahogy remélem lesznek is majd, az iskolán túl.

Háttér: rohadtul unják, hogy állandóan a Microsoft Word a tananyag, és egész mással szórakoznak a haverjával órák alatt.

Jelenet 1: Infó dolgozat után.
Röhögve újságolja, hogy milyen okos az Office varázslója: pár kattintással megoldotta a feladatot, pedig előtte nem is tudta, hogy kell :D

Jelenet 2: Még mindig Word.
Szintén röhögve újságolja, hogy oké, hogy PDF-ben kapják meg a feladatot, amit reprodukálni kellene Wordben, de hát azt ők át tudják konvertálni Wordbe :D Csak annyi a bibi, hogy néha bénán visz át egyes karaktereket, így egész órán azon mókáztak, hogy milyen falusias lett a konvertált doksi, hogy pl "mibű" meg ilyenek :D

2014/01/03

Hogyan értsük meg egymást a NAV-os robotokkal?

      ,    
Az elmúlt napokban a NAV robotjaival, algoritmusaival kommunikáltam. Ember nem volt a folyamatban. Nagy kihívás, de nem lehetetlen.

Azon (szerintem) ritka kivételek közé tartozom, akik azt képzelik, hogy egy laikus számára sem megoldhatatlan, hogy a vállalkozásával kapcsolatos adminisztratív teendőket önállóan végezze, beleértve a NAV-nak beadandó nyomtatványokat, és az ehhez kapcsolódó nyomtatványkitöltő és  beküldő program (ÁNYK) használatát.


Az ÁNYK-nak van belső ellenőrzője is, a hibák nagy részével már eleve itt szembesít, persze olyan hibaüzenetek kíséretében, amik kb a programozóiknak jelentenek valamit.

Oké, ezekkel már valahogy megtanultam bánni, az ellenőrzés nem talál hibát, kiadvány elektronikusan beküldve, megjön az elfogadó nyugta.

No de most belefutottam a másik szűrőbe. Az értesítési tárhelyemre üzenet érkezett a NAV-tól. Íme:
A153
[1308-01-02] Elszámoló bevallás esetén a lapnak a teljes, elszámolandó (éves) időszak
adatait összesítetten kell tartalmaznia, azaz az elszámolandó időszak előleg jelzéssel
benyújtott bevallásaiban a 31c mező összesített adatának kisebbnek kell lennie, mint az
elszámoló bevallás 31c mezőjében szereplő adat
Ha mindezt ember intézné, akkor ez  így szólna:
mivel az év utolsó hónapjáról van szó, így az egész éves kumulált összeget várjuk a megfelelő rubrikába, nem a havit.

No de empatikus vagyok én, képes vagyok a robot szemével nézni a dolgokat, lefordítom ezt magamnak, és ennek megfelelően újból beadom a bevallást.

Másnap jön az e-mail, hogy megint üzenet érkezett a NAV-tól a megfelelő helyre. Ehhez ugye mindig be kell jelentkezni a Mo.hu-ra, értesítési tárhely, onnan letölteni a pdf-et ... hát, szórakoztató...
Íme az üzenet:
F014
Alapbevallás javító bizonylatán nem lehet kitöltött a helyesbítést, vagy önellenőrzést,
vagy ismételt önellenőrzést jelölő mező. Kiegészítő információ : Javító bizonylat
funkció kódja: H
Ez emberi nyelvre fordítva (többszöri nekifutás után):
Üresen kell hagyni a bizonylat jellege mezőt. Nem kell oda a H betű.
(Úgy gondoltad, hogy a helyesbítés, javítás miatt ezt jelölnöd kell? Hülye vagy...)
Oké. Nyomtatvány kitölt. Bevallás benyújt.

De nem, nincs vége, mert a robotok nem alszanak. Jön a következő pdf-es levél:
F009
Javító bizonylat formai hibás. Kiegészítő információ : Javító bizonylat nem javítható,
javítani csak alap, helyesbítő vagy önrevíziós bizonylatot lehet. Az új javító bizonylatot
a javítani kívánt alap, helyesbítő, vagy önrevíziós bizonylat vonalkódjával küldje be.
Ezzel azért elvoltam egy darabig, mire sikerült a fordítás:
A legelső alkalommal kapott értesítés vonalkódját kell mindig megadni, nem pedig a legutóbbiét, te süsü felhasználó.
Heuréka! Most már tutira megértettük egymást robotkáim! ÁNYK kinyit. Nyomtatvány kitölt. Bevallás benyújt.

Másnap reggel újabb e-mail vár, hogy üzenetem van a tárhelyen. Gyomorgörcs. Vajon meddig robotozok még? De aztán feleslegesnek bizonyul az aggodalmam, mert a pdf fájl csak azt közli, hogy nincs további teendőm, lekönyvelték a beadványt.

Hurrá!

De végül tudjátok mi a felemelő ebben? Hogy sehol sem volt ember ebben a folyamatban (mármint a másik oldalon), és sikerült dűlőre jutnom az algoritmusokkal. Azért van ennek egy fílingje, na.

2014/01/01