Quest: tájfutóversenyről/edzőtáborból hazatérő családtagok nyomán keletkező mocsokhegyhez és pakolni-valóhoz való pozitív hozzáállás. Vagy legalább nem negatív...
2012/07/22
2012/07/21
Ezt nem rólam rajzolták?
 | |
| Én lenni INTJ... |
"Az INTJ számára nem egyszerű, hogy kifejezze saját belső képeit, meglátásait és elvont gondolatait. Az INTJ gondolatainak és elképzeléseinek belső szerkezete nagyon egyedi, és alapból nem fordítható le olyan alakra, ami mások számára is érthető lenne. Ugyanakkor az INTJ-t az mozgatja, hogy az elképzeléseit olyan tervvé vagy rendszerré alakítsa, ami könnyedén elmagyarázható, nem pedig az, hogy közvetlenül a gondolatait fordítsa le. Általában nem látják az értékét egy közvetlen fordításnak, és gondjaik vannak az elképzeléseik kifejezésével is, amik nem lineárisak. Azonban a tudás és intelligencia iránti elképesztő tiszteletük arra sarkallja őket, hogy kifejezzék gondolataikat azoknak az embereknek, akikről úgy gondolják, hogy érdemesek az erőfeszítésre." (innen)
Pfff.... most sírjak vagy nevessek?!?
2012/07/18
Félisten, ja...
Ideje lenne leállni...
Mostanában egész sokat javultam különben, ami az önkontrollt illeti. Főleg amióta beletettem a SuperBetterbe.
2012/07/10
Connected
A gyerek a múltkor gúnyosan mondta, hogy "anya kedvenc szava a megosztott". És igen... Éljen a GoogleDocs (bocsánat: Drive), éljen a kooperáció!
Ennél jobb már csak az lenne, ha tényleg közösen kellene dolgozni, nem mindenkinek csak a saját rubrikáiban :)
Ja és éljen a dizájn, mert asszem azt imádom a GoogleDocsban még, hogy még nézni is jó, mert szép, ízléses.
2012/07/09
Alakul ...
Egy régebbi poszt magyarázza a képet...
És érdekes, hogy míg előtte két egyforma ága volt a növénynek, most a két ág külön egyéniséggé kezd alakulni. Óóó ... beszédes....
És érdekes, hogy míg előtte két egyforma ága volt a növénynek, most a két ág külön egyéniséggé kezd alakulni. Óóó ... beszédes....
2012/07/02
Beiratkozás - a Facebookon is...
Beiratkozni voltunk ma a nagyfiúval a középiskolába. Egy csomó sort végig kellett állni, minden sz@rt megvetettek velünk (kötelező iskolai pólók, gatya, nyakkendő, menzakártya ésatöbbi). De nem ez az érdekes. Hanem, hogy hazajöttünk, és a gyerek Facebookján hamarosan megjelentek a barát-felkérések.
A sorban állás közben a szemfüles diákok nyilván felírták maguknak a névsort aztán megkeresték a leendő osztálytársakat a Facebookon (ha nem eleve ott jelölgettek- ráértek, végül is). Pár nap múlva elkészült az osztálycsoport is. Szeptemberre a virtuális énjeik már ismerni fogják egymást...
Manapság már nem nagy trauma új iskolát kezdeni. Én nem is tudom, hogy jó ez vagy rossz... Azt hiszem, kicsit irigykedek... Én, mint reménytelenül introvertált, jó hasznát vettem volna a Facebooknak annak idején...
(Vagy ki tudja, végül is, ennek is megvannak a hátrányai is, nem is biztos, hogy jól sül el a dolog, ha nem vagy már eleve egészséges személyiség...)
A sorban állás közben a szemfüles diákok nyilván felírták maguknak a névsort aztán megkeresték a leendő osztálytársakat a Facebookon (ha nem eleve ott jelölgettek- ráértek, végül is). Pár nap múlva elkészült az osztálycsoport is. Szeptemberre a virtuális énjeik már ismerni fogják egymást...
Manapság már nem nagy trauma új iskolát kezdeni. Én nem is tudom, hogy jó ez vagy rossz... Azt hiszem, kicsit irigykedek... Én, mint reménytelenül introvertált, jó hasznát vettem volna a Facebooknak annak idején...
(Vagy ki tudja, végül is, ennek is megvannak a hátrányai is, nem is biztos, hogy jól sül el a dolog, ha nem vagy már eleve egészséges személyiség...)
