A mai víz-világnapi tájfutóverseny holtjáratainak kitöltésére hozták a szervezők ezt a csővezeték építő játékot, és ... nem is tudom ... valami megmagyarázhatatlan oknál fogva, muszáj volt játszanunk:) Nagyon jó volt (ki lehet lyukasztani az ellenfél csöveit, viszont vannak rozsdaálló - made in USA - rézcsövek is).Amúgy Sólyom ügyes kis versenyt csinált: jó volt ez a tájfutással egybekötött totó, csak épp azt nem bírja felmérni (és ezzel sajnos nincs egyedül), hogy ez mekkora kihívást jelent olyan gyerekeknek, akik életükben nem tájfutottak. Hogy ilyen szinten nem bírnak a másik oldalon levők fejével gondolkodni, ez számomra felfoghatatlan. Mindegy, azért a többség élvezte.
Valaki nagyon jó fej ott a Zalavíznél egyébként. Nagyon okosan, figyelmesen megrendezett esemény volt. És ezt én mondom, aki szinte az összes ilyen tömegrendezvényt utálom. (Mondjuk, itt nem is volt nagy tömeg). Nagyon finom volt a tea, nem csak odahoztak valami lónyálat, hanem profin megcsinálták, többféle gyümölcsből, meg minden. Amikor az eredményhirdetés volt kint a cégnél, akkor meg lehetett a gyerekeknek igazi csöveket szerelni: egymásba csavarozni, meg ilyesmi. De az én gyerekeimet már nem érdekelte, jááááájjjj, csak hogy minél előbb hazajussanak, hogy mehessenek a számítógéphez (mondjuk, suli után mentünk, az igaz).
