2012/02/26

A "hegytetőn"

Felmásztam ide ma délután imádkozni, és tök jó volt! Töküres dombtető, szikrázó tavaszi napsütés, csend. Csak én meg az Úr :)
Igaz, később láttam egy nyulat is :)

Már értem, hogy Jézus miért szokott felmenni a hegyre imádkozni....




2012/02/24

Nem is olyan könnyű osztani az észt ...

Hát. Kiosztottam az első adag észt a Gúúúgülnek. Fáradt vagyok. És tisztára parázok, mit fognak szólni. Most nem volt meg az a flow élmény, mint a jelentkezésnél (illetve csak kicsit). Amúgy is bennem van a para, hogy lehet, hogy azért jelentkeztek olyan sokára, hogy felvettek, mert arra már valaki elvérzett előttem. Akár többen is...

Mindenesetre, azt reméltem, ennél strukturáltabb feladatok lesznek. Legalább valami konkrétat kérdeznének, ne azt, hogy én találjam ki, hol van javulnivalójuk. Persze, a tuti ötletem, amire a jelentkezésnél tök hamar ráakadtam (kegyelem által, nyilván), már nem működött: úgy látszik, már megoldották. Úgyhogy az időlimit többszörösét töltöttem kutatgatással. Remélem, ezek csak a kezdeti nehézségek, tanulópénz, vagy az is lehet, hogy csak tesztelgetnek még, és nem ez lesz az igazi munka.

De legalább ráakadtam egy csomó érdekes forrásra, és rájöttem, hogy nagyon hamar körbeér a ki kicsoda, és kinek az ismerőse kör az online marketing piacon. És tök hülyének érzem magam egy csomó dologhoz :S

A múltkor azt mondtam, hogy nem én találtam ezt a munkát - ez talált meg engem - szóval talán lehetnék bizakodóbb is ezek alapján ... Egyelőre nem igazán vagyok az...


Na. Update:

Tök hamar reagáltak! Tetszett neki, fhúúú, megkönnyebbülés!

Átadott egy magyar nevűnek (!) azzal a szöveggel, hogy megcsináltam az első feladatot. Szóval ez mégiscsak valamiféle szűrő lehetett...

Annyira fáradt voltam, hogy még bejeweledezni se volt erőm, csak néztem ki a fejemből, és kattintgattam, mer ugye Happy Hour volt, és az ingyen szorzót azé nem hagyom ki...
Aztán mégis vettem egy főnixmadarat, és egyből sikerült 836 pontos rekordot elérnem!!!
Ajándék, tuti!!!


2012/02/21

Felnövünk...

Szerelmes a gyerek. Fhú ... annyira furcsa ...
Azt már érzékelem egy ideje, hogy az ötödikes csajok hajtanak rá(juk) (mert a kiscsajok nem elég okosak, hogyan rejtsék el a dolgaikat a Facebookon...), de most már komolyra fordult, úgy látom.

A tesó is valahogy egyedül maradt mostanában, kicsit nem tud mit kezdeni az elvarázsolt bátyjával...

Vazze... most jön még a neheze... Felnőnek... és talán közben mi is ...végleg...

2012/02/16

Ne feledd el, hogy honnan jöttél...

Nah, valamit mégiscsak segített rajtam a növekvő resilience score-om a Superbetterben: micsoda önuralom: a napokban ellenálltam a kísértésnek, hogy a kevés munka miatt létrejött szabadidőt játékkal töltsem, és vééégre befejeztem a Reality is Broken olvasását.

Már amúgy is minden csodálatom Jane McGonigalé volt, lenyűgöz ez az egész csaj a szemléletével, de most még jobban meglepett: ki olvasná el egy könyvben az Acknowledgement részt? Nem is tudom, miért kezdtem el ... talán mert sajnáltam, hogy vége a könyvnek... De ilyen inspiráló köszönetnyilvánítást én még nem láttam! Annyira tetszik az egész, de a vége főleg:
My parents, Kevin and Judy, who bought a used Commodore 64 for me and my sister when we were in fifth grade so that we could practice writing on Bank Street Writer and learn to program our own games in BASIC. +500 Love
My twin sister, Kelly, for her support through the process of writing this book—and for telling me more than ten years ago (in a flash of empathic insight) that, based on my childhood talents and strengths, I should invent a career for myself combining game design and public speaking. It sounded crazy. But she was right. +1000 Compassionate Willpower
And most of all, my husband, Kiyash, who is my all-time biggest epic win, and the best possible ally in making a life worth living. “You know, sweetheart, if there’s one thing I’ve learned, it’s this: nobody knows what’s going to happen at the end of the line, so you might as well enjoy the trip.” +1000 Curiosity, +1000 Wonder, +5000 Meaning

2012/02/10

Én lettem az az egy??!!

Te jó ég... már olyan régen volt, hogy nem is számítottam rá: felvettek sörcsendzsin spesölisztnek!!!

Engem választottak!!!??? Egyrészt: ennek a valószínűsége nulla lenne. De hát nem éreztem mégis? Tudtam én, hogy valami furcsa van az egész szituban. Valahogy ... mintha nekem találták volna ki. Te jó ég, ez az egész kóválygás az utóbbi időben ... most meg ez... Ezt a munkát nem én találtam - ez talált meg engem.
Valami félelemmel teljes csodálat, amit érzek. AWE - hogy így mondjam. Mi lesz itt? Kezdenek összeérni a szálak.
Fúú, igazi Google-ös programmenedzsernek fogok dolgozni, már írt is!!! Magának a Googlenek fogok dolgozni, OMG!!!
Igaz, ez csak egy ilyen kis hülye part-time háttérmeló, de nekem most pont jó lesz: fotelben ülve itthonról intézhető :))

2012/02/06

Javascript tovább

Ma folytattuk Ágóval a javascript tanulást:



És már meg tudom mondani pl, hogy péntek van-e:






Meg tudok ilyen gombnyomásra induló döntéshelyzetet teremteni:




Információt bekérni:





Persze mindezt csak úgy ollóztam össze a W3 Schoolról, egyedül nem menne :)