Olvasok....

Tegnap nem volt internet. Úgyhogy olvastam. Tovább a Reality is Broken-t.
Ez a könyv teljesen lenyűgöz. Mindig is odavoltam a pozitív pszichológiáért - talán mert újra felfedezik, amiről a Biblia (is) beszél. De hogy tudományos kutatás tárgya pl. az egymás cukkolása játék közben, és az általa keltett érzelmek, meg a hasonlók, hát ez valami, amitől behalok, na.

A flow az még oké, az már nem új, de a fiero, naches és főleg az AWE. Ettől már tényleg meghaltam:

Awe is a unique emotion. According to many positive psychologists, it’s the single most overwhelming and gratifying positive emotion we can feel. In fact, neuropsychologist Paul Pearsall calls awe “the orgasm of positive emotions.”

Awe is what we feel when we recognize that we’re in the presence of something bigger than ourselves. It’s closely linked with feelings of spirituality, love, and gratitude—and more importantly, a desire to serve. In Born to Be Good, Dacher Keltner explains, “The experience of awe is about finding your place in the larger scheme of things. It is about quieting the press of self-interest. It is about folding into social collectives. It is about feeling reverential toward participating in some expansive process that unites us all and that ennobles our life’s endeavors.”

No de tényleg: pont ilyen Isten jelenlétében lenni, egy-egy pillanatra átérezni a jelenlétét, meghallani a szavát, átélni a vezetését. Ezt nem a könyvből olvastam. Csak épp egyszer ezen gondolkodtam, hogy tudnám leírni ezt az érzést ... és erre most megtaláltam, kiderült, hogy még neve is van. Sőt: kutatják. Sőt: direkt előhívható, pl. csinálnak ilyen játékokat, ahol ilyet éltetnek át veled a profi játékkészítők. Nem semmi.

Mondjuk az én jelenlegi nagyszabású játékomat Isten tervezte, és nagyon profin meg van az csinálva, mert olyan sokszor átélek ilyet:

Spine tingling is one of the classic physiological symptoms of awe—along with chills, goose bumps, and that choked-up feeling in the throat. Our ability to feel awe in the form of chills, goose bumps, or choking up serves as a kind of emotional radar for detecting meaningful activity. Whenever we feel awe, we know we’ve found a potential source of meaning. We’ve
discovered a real opportunity to be of service, to band together, to contribute to a larger cause.

De ezt érzem ennek a könyvnek a kapcsán is, különben. Nem az, hogy nem tudnék belekötni, de nagyon magával ragad.

És az is nagyon tetszik, hogy nagyon könnyű olvasni annak ellenére, hogy igen komoly dolgokról szól. Kb. az az érzés, mint amikor Vekerdyt olvasol: nem tudsz nem vele menni...