2013/08/23

Hogy is van akkor ezzel a pápával?

A Magyar Narancsban végre volt egy jó cikk a pápáról, ami nagyjából válaszolt a ki sem mondott kérdéseimre, aztán beszélgettünk picit a Facebookon róla (ismerősök megtalálják itt).

Pár dolgot kiemelve:

1. "Az újságírás és egyáltalán a világra irányuló figyelem hatalmas csődjét leplezte le a megválasztása. Ebből is látszik, hogy hiába beszélünk információs robbanásról, az ugyanabba a szűk fókuszba eső, egymáshoz nagyon hasonló információk irtózatos mennyiségi megsokszorozódásáról van csak szó valójában." - Jajajaja, ez nagyon jó duma, nagyon igaz!

2. "Magyarországon minden tudás a vallásról lényegében megrekedt a XVII-XVIII. században." - Hát tényleg, ez látszik mindenféle diskurzusban...

3. "A jezsuiták az elmúlt néhány száz évben nagyon sokat tanultak, és rengeteget változtak. (...)megtanulták, milyen hátulütői vannak a hatalommal való összefonódásnak, hogyan válik így az ember világbeli hatalmaknak kiszolgáltatottá. Felismerték, hogy a néppel kell inkább keresni a kapcsolatot, a népet kell evangelizálni, nem a hatalmat, tisztelni kell a helyi kultúrákat." - Ja és hogy ehhez képest nálunk mi van?

4. "Szerintem Magyarország lesz az Opus Dei egyik végvára." - azaz ide aligha fognak begyűrűzni a reformok, (mert nekünk a múlt század eleji felépítmény kedves...) Már a katolikus egyház is túlhalad(t) rajtunk...Ehh...

És most hülyeség vagy sem, én csak azért kezdtem felfigyelni erre a pápára, mert belevágott a Szent Péter bazilikába a villám, miután lemondott az előző pápa. És elkezdtem azon gondolkodni, hogy mit akar Isten vajon a katolikusokkal. Ő nem mondott le még róluk? (Velünk, protestánsokkal ellentétben?)  És ahogy jött ez a Feri pápa a tiszta, egyszerű hitével, Dél Amerikából, valahogy elkezdtem reménykedni valamiben. De hogy Mo ebből a valamiből is kimarad... ááá....
No majd imádkozom még...